Az utolsó kellemes időjárású őszi délutánon sárkányhajózni voltunk a Dunán. Izgatottan várták a gyerekek a programot, hiszen többen nem ültek még csónakban, kenuban.

Egyszerre 20-an fértünk el a hajóban. Baráth Vince vállalta a legfélelmetesebb posztot, a dobos szerepét. A hajó orrában, magas helyen, a legingatagabb ülőalkalmatosságról kellett ütemre irányítania az evezést. Az első csapások még kicsit rendezetlenek voltak, ám hamar ráéreztünk a ritmusra.

Hatalmas élmény volt a Duna közepén haladni, a másik hajók által vert hullámokon ringatózni és kint lenni a szabad levegőn.
Reméljük, tavasszal ismét vízre szállhatunk!