Csilla néni megint csodás dologgal ismertette meg az osztályt, a land art-tal? De mit is jelent ez a kifejezés? Egy művészeti irányzatot, amihez nem kell sem ecset, sem festék, sem papír, de még ragasztó sem. Kreativitás! Az kell hozzá! No meg amit a természetben talál az ember: kavicsok, kövek, termések, levelek, ágak, botok és egy alkotásra éhes gyereksereg.

Éppen hogy becsengettek az első órára, és már vettük is a kabátunkat, hogy a csodálatos őszi időjárásban tegyünk egy sétát a Duna parton és, hogy összeszedjük eszközeinket a rajz órára. Mert ma nem rajzlapra, hanem a természetben fogunk kreálni a fűre, talajra.

Még félúton sem járunk, amikor már megtelnek a táskák és kosarak mindenféle szépséggel. Kezdődjön végre a munka!
Kis csoportokba verődve dolgozunk a képeken lelkesen, örömmel bár tudjuk, a végeredmény nem örökre szól. Hiszen elhordja majd a szél és az eső a csodás műveket…

És vajon meglepő-e, hogy a tanítók sem bírnak ellenállni az alkotásnak? Nem az! Tessék kipróbálni!

Sebesi-Sziklai Fanni osztályfőnök