1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek védelméről. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, hazánkban jelenleg közel 30 ramsari terület található.

Örökös Ökoiskolaként ennek a hagyománynak tisztelegve készítettek az iskola felsős évfolyamai egy plakátot Vizes élőhelyek címmel, ami az iskola 2. emeletén kapott helyet. A plakáttal egyúttal beneveztünk egy rangos környezetvédelmi versenyre is, ahol feltétel volt, hogy csak műanyag, fém, papír és íróeszköz hulladékokat lehetett felhasználni a plakát elkészítéséhez.

Rendhagyó óra keretében az iskola közelében található vizes élőhelyekről, vagyis a Dunáról is megemlékezünk.
A Duna Európában a Volgát követően a második legnagyobb folyó. Hosszúsága a forrástól a torkolatig 2860 km. A Duna vízjárását az Alpok hóolvadása határozza meg. A folyót és mellékágait kísérő fűz-nyár ligeterdők a legjellemzőbb fás társulások. A főágban él a selymes durbincs. A ligeterdők jellemző madárfajai az egerészölyv, zöld küllő, nagy fakopáncs, fülemüle, barátposzáta, széncinege, sárgarigó. Ez utóbbiak miatt lett a Dunakanyar a hazai 43 Fontos Madárélőhely egyike (Important Bird Area- IBA). A Duna hullámtere közel 50 puhatestű fajnak ad otthont. Ilyen pl. a rajzos csiga, amely indikátor faj is. A hazai Dunán egyetlen igazi nagy testű halfaj élt: a viza. Számuk a mértéktelen halászat miatt jelentősen megritkult a XVI. század végére. A Vaskapu erőmű megépítése miatt napjainkban már egyáltalán nem jutnak fel a magyar Duna-szakaszra.
Vigyázzunk élőhelyünkre, vigyázzunk egymásra!

Jászberényiné Éva
Öko munkaközösség-vezető