Szerda reggel a tanítás kezdetekor a nyolcadik évfolyam irodalmi sétára indult. A szemerkélő eső ellenére átsétáltunk az Északi vasúti összekötőhídon. Újpestre érve felszálltunk az M3-as metróra, amivel a Nyugati pályaudvarig mentünk, onnan villamossal a New York kávéházig.

Már kívülről látszott, hogy milyen gyönyörű épület magasodik fölöttünk. Nem csodálkoztunk, hogy 2011-ben a világ legszebb kávéházának nyilvánították. Gyorsan bementünk, mert szemerkélt az eső. Ha a külseje szép volt, akkor a belső tér lélegzetelállító: belülről arannyal, kristálycsillárokkal és freskókkal volt ékesítve az építészeti műalkotás. Száz évvel ezelőtt ez a hely az irodalmi élet pezsgő színtere volt. Az 1894. évi megnyitóján állítólag Molnár Ferenc a kávéház kulcsát a Dunába dobta, hogy éjjel-nappal nyitva lehessen. Megtudtuk azt is, hogy a nyugatos költőknek, íróknak külön asztaluk volt. Ma már inkább csak tehetősek járnak oda. Ehhez a kávéházhoz igényes szálló is tartozik, aminek betekinthettünk a halljába is, és ahol csoportképet készítettünk.

Innen az Astoria szállóhoz mentünk, ahol Krúdy Gyula alkotott, és élvezte a nők társaságát. Ma az átlagember inkább egy külföldi hotelnek nézné. Ez teljesen más stílusú épület, mint a New York kávéház.

Az Astoriától tovább gyalogoltunk az Ady Endre Emlékmúzeumba. Ady élete utolsó éveit töltötte itt a Veres Pálné utcában. Sok érdekességet tudtunk meg a költőről és feleségéről, Boncza Bertáról, Csinszkáról. Az idegenvezetőnk részletes tárlatvezetést tartott Adyék otthonáról. Megtekinthettük régi bútoraikat, és elképzelhettük, hogy hogyan éltek akkoriban. A legérdekesebb a kiállításon Ady halotti maszkja volt. Számtalan híresség járt hozzájuk, pl.: Babits Mihály.

Ezután pihenésképpen betértünk a Centrál kávéházba. József Attila kedvelt helye volt ez. Itt foglalt asztalok és pincérek vártak minket. Mindenki a saját ízlése szerint választott a sok finomság közül. Kellemes beszélgetés közben fogyasztottuk el süteményeinket és italainkat. Észre se vettük az idő múlását, utunk utolsó helyszíne várt ránk: a József Attila Emlékhely.

A Centrál kávéházból gyalog mentünk a Ferenciek terére, onnan metróval a Klinikák megállóig, majd besétáltunk a IX. kerület szívébe, a Gát u. 3-ba. Ebben a házban született József Attila. Megérkezésünkkor egy úr fogadott minket és körbevezetett. Interaktív kiállítást láthattunk: hallgathattunk érdekességeket, verseket, voltak különféle játékok. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy régi magyartanárunk, Bánfi Magdi néni férje rendezte.

Mivel idő szűkében voltunk, hazafelé vettük az irányt. Fáradtan, de boldogan utaztunk hazafelé, és otthon lelkesen meséltünk szüleinknek a sétáról. Nagyon érdekes és tanulságos nap volt mindnyájunk számára. Felejthetetlen emlék marad. Többször is lehetne ilyen kirándulás.

8. a és b osztály tanulói

Köszönöm a gyerekeknek a lelkesedést, Marx Zsuzsanna pedagógiai asszisztens kolléganőmnek a kíséretet.
Brassói Annamária magyartanár